Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Tudta-e, hogy ma Magyarországon már 14 biztosító kínál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). Sőt, egy jó döntéssel akár több ezer forintot is megspórolhat! Tájékozódjon a lehetőségekről, ismerje meg a szerződéskötés feltételeit.

Kérdések és válaszok>>

2010. január 01-től megváltozott a gépjármű üzembentartójának kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról (KGFB) szóló szabályozás. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

A törvény értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó.

Nem lehet szerződő a gépjármű tulajdonosa, ha a forgalmi engedélybe üzembentartó került bejegyzésre, a bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés. Ennek megfelelően a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.

A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét.

Személyi sérüléses károknál a káreseményenkénti kártérítési limit 1.600 millió forint, dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig térít a biztosító. A szolgáltatás egységes és minden biztosítóra kötelező.

A hatályos 2009. évi LXII. törvényt kiegészítve a 20/2009. PM rendelet határozza meg a gépjármű kategóriákat az alábbiak szerint:

• Személygépkocsik (M1 gépjármű-kategória)
  • 37 kW teljesítményig
  • 38 kW-tól 50 kW teljesítményig
  • 51 kW-tól 70 kW teljesítményig
  • 71 kW-tól 100 kW teljesítményig
  • 101 kW-tól 180 kW teljesítményig
  • 180 kW teljesítmény felett
• Motorkerékpárok (L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)
  • 12 kW teljesítményig
  • 13 kW-tól 35 kW teljesítményig
  • 36 kW-tól 70 kW teljesítményig
  • 70 kW teljesítmény felett
• Autóbuszok (M2, M3 gépjármű-kategória)
  • 10-től 19 férőhelyig
  • 20-tól 42 férőhelyig
  • 43-tól 79 férőhelyig
  • 80 férőhelytől
• Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött, M3 gépjármű-kategória)
• Tehergépkocsik (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
  • 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig
  • 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig
  • 12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
• Vontatók (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
• Pótkocsik, félpótkocsik (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)
  • 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegig
  • 0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig
  • 10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
• Mezőgazdasági vontatók (T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória)
  • Lassú járművek
• Munkagépek (S1, S2 gépjármű-kategória)
• Segédmotoros kerékpárok (L1e, L2e gépjármű-kategória)
• Négykerekű segédmotoros kerékpárok (L6e gépjármű-kategória)

A törvény értelmében a szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség és Svájc területe, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A nemzetközi megállapodásban résztvevő országok listáját a PSZÁF teszi közzé.

Az üzemben tartó a díjtarifák és a biztosítási feltételek szerint ajánlatot tesz, amit a biztosító 15 napon belül elutasíthat, ha az előző biztosítási időszakban a biztosító mondta fel a szerződést vagy a szerződés az előző biztosítási időszak alatt díjnemfizetéssel szűnt meg.

Ajánlattétel előtt tisztázni kell, hogy a szerződő tulajdonszerzés miatt vagy ugyanazon gépjárműhöz kapcsolódó korábbi szerződés felmondása miatt szándékozik-e biztosítást kötni.

Ha a szerződő által bemutatott bizonylatok és/vagy igazolások alapján megállapítható, hogy a gépjárműre kötött korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás anélkül szűnt meg, hogy a gépjármű a szerződő tulajdonából kikerült volna (felmondás bármelyik fél részéről), a díjjal nem fedezett időszakra eső esetleges fedezetlenségi díjat egyösszegben be kell fizettetni a törvény alapján.

Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel.

Új belépő

Új belépőnek minősül az, aki két éven belül nem volt azonos gépjármű-kategóriába KGFB biztosítás szerződője. Új belépő esetén a szerződés bonus-malus besorolása csak A00 lehet.

Már tagja a rendszernek - két éven belül rendelkezett KGFB szerződéssel

Amennyiben két éven belül rendelkezett azonos gépjármű-kategóriába tartozó KGFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a két éven belül megszűnt szerződésről "Kártörténeti igazolást" kell beszereznie előzménybiztosítójától, és azt az új szerződéséhez - legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül - be kell küldenie. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolásnak megfelelő díjon lehet megkötni, majd a Kártörténeti igazolás benyújtását követően, a szerződés bonus-malus besorolása az igazolás tartalmának megfelelően, visszamenőleges hatállyal módosításra kerül (Pl. a Kártörténeti igazolás alapján a b-m besorolás B10, akkor a szerződés kezdetére visszamenőlegesen 50%-kal csökken a biztosítás díja).

Nem új belépő jelenleg is rendelkezik KGFB szerződéssel

Amennyiben jelenleg is rendelkezik azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre KGFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a párhuzamosan üzemeltetett gépjárműre vonatkozó KGFB szerződés biztosítójától egy igazolást kell kérni, és legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül be kell küldeni az új biztosítási szerződéshez. Az igazolás tartalmát a kormányrendelet meghatározza, a nyomtatvány elnevezése: Igazolás kötelező felelősségbiztosításról. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolás alapján lehet megkötni, de amennyiben a korábban kötött KGFB szerződés az érdekviszony megszűnése miatt hatályát veszti, a megszűnő szerződés kedvezőbb bonus fokozata átvihető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó KGFB szerződésre. FONTOS: amennyiben nem küld 90 napon belül igazolást a párhuzamosan futó KGFB szerződésről, a biztosító a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a szerződést.

Díjnemfizetéssel megszűnő szerződés csak annál a biztosítónál lehet újrakötni, ahol az megszűnt

Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. A biztosító károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 60 napon belül következik be.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapesetben határozatlan tartamú. 2010.01.01 után kötött szerződések esetében a biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetét követő 1 év. 2010.01.01 előtt kötött szerződések esetében biztosítási időszakon a naptári évet kell érteni, azaz a biztosítási évforduló minden év december 31. napja.

Flotta szerződés szerződője nem lehet magánszemély. Abban az esetben köthető flotta szerződés, ha a biztosítani kívánt gépjárműveik száma legalább 5 db. A szerződés kötésének feltétele, hogy a keret-megállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon jogi személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.

A Biztosítók a következő évre érvényes KGFB díjakat október 30-ig hirdetik meg két országos napilapban.

A díjfizetés módja:

• készpénz átutalási megbízás (csekk),
• díjlehívás (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító indítja el az ügyfél által adott csoportos beszedési megbízás alapján),
• egyedi banki átutalás,

A díjfizetés gyakorisága:

A határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az - ügyfél választásától függően - a díjfizetés lehet:

• éves,
• féléves,
• negyedéves,

Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.

A díj befizetéséről és ezzel a szerződés fennállásáról a csekket, illetve átutalásos teljesítés esetén a biztosító által küldött bizonylatot, az üzembentartó köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani, és jogszabály által meghatározott esetekben felmutatni. Felhívjuk a figyelmet, hogy bár a csekk vagy bizonylat felmutatását jogszabály előírja, de ennek megléte, vagy hiánya nem jelenti a biztosítási szerződés meglétét, vagy hiányát. Ezt a tényt a kötvénynyilvántartó igazolja.

A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt.

A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:

• érdekmúlás – adás-vétel, üzembentartó váltás, ideiglenes kivonás, ha 6 hónapon belül nem helyezik vissza ismét forgalomba a gépjárművet
• felmondás – biztosítási évfordulóval
• közös megegyzés – év közben
• szüneteltetés – ha a szerződő a gépjárművet legfeljebb 6 hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja

A biztosítási szerződés megszűnik:

határozatlan időre szóló biztosítási szerződés esetében

érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt, és ezt bejelenti a biztosítónak:

• a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás;
• gépjármű forgalomból történő végleges kivonása;
• biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése (pl. garanciális csere, ideértve a gépjárműnek nem biztosítási esemény következtében történő megsemmisülését, helyreállíthatatlanná válását vagy ellopását is.);
• amikor a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált és ez utóbbi miatt kivonják a forgalomból.

 

• Felmondás jogcímén biztosítási évfordulóra, bármelyik szerződő félnek ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal történt írásbeli felmondásával.
• Közös megegyezéssel
• Szüneteltetés – lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legfeljebb 6 hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja

A határozott időtartamra kötött szerződés esetén a biztosítási határnap elteltével.

A biztosítási szerződések érdekmúlás, díj-nemfizetés, közös megegyezéssel való megszűnés vagy felmondás miatti megszűnéséről a biztosító köteles tájékoztatni a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét. Az ügyfél utólagos díjfizetési szándéka esetén, ha már törlésre és jelentésre került a szerződés, csak új szerződés kötése lehetséges.

Az érvényes jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja.

A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.

Ha a gépjármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatni.

A bonus-malus rendszer csak arra a gépjármű-üzembentartóra (természetes- vagy jogi személy) vonatkozik, aki a gépjárművére határozatlan időre szóló, egyedi biztosítási szerződést kötött. A rendszer kiterjed a személyautókon túl a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra.

A gépjármű-üzembentartókat un. bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. Mivel a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra a rendszer csak 2001-ben indul, ezért A0-tól eltérő besorolásuk csak 2003. január 1-jével lehetséges.

A mindenkor érvényes díjszabás szerinti alapdíjakat, valamint az egyes bonus-malus fokozatokhoz tartozó díjakat a biztosítók egyedileg határozzák meg, vagyis a rendszer lényege - a biztosítók közötti mozgás biztosítása érdekében - a bonus-malus fokozatokba történő besorolás nyilvántartása. Az egyes fokozatokhoz tartozó kedvezmények és pótdíjak mértékét, és ezek alsó és felső korlátját a biztosítók önállóan határozzák meg, akár évente is változtathatják.

A bonus-malus rendszert meghatározó alapfogalmak:

megfigyelési időszak: - az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak. A szerződés besorolása 1 osztályt emelkedik, ha a szerződés a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos volt és a teljes időszakban kármentes.

bonus (kármentességi díjengedmény): Ha a gépjárművel kapcsolatban a megfigyelési időszakban kárkifizetés nem történt, vagy a károsult(tak)nak kifizetett teljes kártérítési összeget a károkozó gépjármű üzembentartója (biztosított) az erről szóló értesítést saját elhatározásából visszafizette a biztosító társaságnak, akkor az üzembentartó kármentességi díjengedményre jogosult, amely az jelenti, hogy besorolási fokozata 1 fokozattal javul a megfigyelési időszakot követő biztosítási időszakban.

malus (károkozás miatti pótdíj): Ha a megfigyelési időszakban a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban első kárkifizetés történt, a megfigyelési időszakot követő biztosítási évben az üzembentartó az első kárkifizetések számától függően pótdíjat köteles fizetni. Személygépkocsi és motorkerékpár esetén egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül.

Amennyiben egy adott kárügyben csak a biztosítási évfordulót követően történik meg az első kárkifizetés, az ehhez kapcsolódó pótdíj felszámítására csak a megfigyelési időszak utáni biztosítási évet követően kerülhet sor.

A bonus-malus fokozat átvitele más szerződésre

A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása, cseréje stb. esetén (amelyek a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megszűnését eredményezik), az új üzembentartóra "nem száll át" a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján elért bonus-malus fokozat.

A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette.

Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal, vagy egyéb módon közhitelűen), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását.

Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik és a szerződés megszűnésétől számított kettő éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál.

“Élő” biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó másik meglévő, vagy újabban vásárolt gépjármű biztosítására.

Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt (párhuzamos üzemeltetés), az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.

A magyar forgalmi rendszámú gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a Magyar Köztársaságon kívül a Zöldkártya Egyezményben részes országokra terjed ki.
A Zöldkártya Egyezmény tagországai:

Ausztria, Albánia, Andorra, Belgium, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország (Monaco), Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izrael, Iráni Iszlám Köztársaság, Írország, Izland, Luxemburg, Lettország, Lengyelország, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Jugoszlávia (külön megállapodás alapján)

A Zöldkártya Egyezményhez tartozó országokban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás igazolása külföldön Zöldkártyával történik. A magyar biztosítóval kötött szerződés területi hatálya külön megállapodás alapján a Zöldkártya rendszerbe jelenleg nem tartozó Jugoszláviában okozott károkra is kiterjed, Zöldkártya azonban ezekbe az országba utazóknak jelenleg nem adható ki.

Magyar forgalmi rendszámú és forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművel való külföldre utazáskor a fentiektől eltérően a forgalmi rendszám és a gépjárművön a rendszámtól elkülönítetten, ovális mezőben lévő "H" országjel tanúsítja a biztosítás meglétét:

• külön megállapodás alapján Jugoszlávia területén,
• Európa valamennyi államában a volt Szovjetunió utódállamait kivéve (Észtországban, Lettországban és Ukrajnában azonban elfogadható a “H” országjel),
• Izraelben.

A fentiektől függetlenül kötelező kiváltani a Zöldkártyát az alábbi országokba utazáskor: Andorra, Ciprus, Észtország, Irán, Izrael, Lettország, Moldávia, Málta, Törökország, Tunézia, Ukrajna, Irán és Tunézia. Amennyiben ezeknek az országoknak a jele a Zöldkártya nyomtatványon nyomdailag át van húzva - az illető ország jelét (a régi nyomtatványkészlet kifogyásáig) külön fel kell tüntetni a bizonylaton. Ha a jármű üzembentartója, vezetője nem rendelkezik érvényes Zöldkártyával, az illető ország határán kell az előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötni.

Javasolt a Zöldkártya kiváltása Görögországba és Lengyelországba utazáskor is.

A Többoldalú Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény) tagállamai a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási igazolására - a Zöldkártya helyettesítéseként - kölcsönösen elfogadják az adott ország illetékes hatósága által kiállított forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést.

A Többoldalú Garancia Egyezmény tagországai:

Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia és Feröer-szigetek, Finnország, Franciaország (Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak Írország, Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság), Portugália, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia

A PSZÁF a rendszámegyezménytől függetlenül javasolja a Zöldkártya kiváltását Olaszországba utazáskor.

Kétoldalú megállapodás

Kétoldalú megállapodás alapján ugyancsak a forgalmi rendszám és az országjel igazolja a biztosítási fedezetet az az albán országjelet viselő gépjárműveknél, valamint az Albániába utazáskor magyar forgalmi rendszámmal ellátott járműveknél. Ennek ellenére a PSZÁF célszerűnek, ajánlottnak tartja a Zöldkártya kiváltását Albániába utazáskor.

Egyoldalú megállapodás

Magyar forgalmi rendszámmal és forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművel utazáskor Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Lengyelország, Macedónia és Románia területén egyoldalú megállapodás alapján a megkívánt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétét a magyar forgalmi rendszám és a gépjárművön a rendszámtól elkülönítetten, ovális mezőben lévő "H" országjel tanúsítja.

A fentiektől függetlenül ajánlott a Zöldkártya kiváltása Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, és Romániába utazáskor.

Szovjet utódállamok

A volt Szovjetunió utódállamai - Észtország, Lettország, Moldávia és Ukrajna kivételével - nem tagjai a nemzetközi Zöldkártya rendszernek, ezért a fel nem sorolt országokba utazáskor nem váltható és adható ki Zöldkártya, a magyar jogszabály által nyújtott biztosítási védelem elfogadása a helyi hatóságok eseti döntésétől függ. Oroszország területére a magyar gépjárművekre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya nem terjed ki. A biztosítás fedezetének meglétéről szóló külön igazolást (a korábban használatos, ún. Fehérkártyát) a magyar biztosító csak saját felelősségére adhatja ki.