|
Szerződéskötésre kötelezettek
A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett:
a gépjármű tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó.
A régi típusú forgalmi engedélyben jelenleg "tulajdonos" megjelölés szerepel, nem pedig üzembentartó, ettől függetlenül a régi típusú forgalmi engedélyben bejegyzett személy/személyek [jogi személy(ek), természetes személy(ek)] jogosult(ak) és kötelezett(ek) szerződéskötésre. Az új típusú forgalmi engedélyben elsősorban az üzembentartó adatai szerepelnek, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy ha az üzembentartóval nem megegyező a tulajdonos személye, akkor a tulajdonos is köthessen biztosítást.
Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy Kölcsönszerződés, ugyanis nem eredményez az üzembentartó személyében bekövetkező változást. Ennek megfelelően a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A KGFB szolgáltatása
A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét.
Az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítést fizetnek, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 300 millió Ft a maximális térítés.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A KGFB hatálya alá tartozó járművek
A KRESZ (1/1975.(II.5.) KPM-BM rendelet) 1. Számú függelékének II/b. pontjában meghatározott gépjármű, valamint (bár nem gépjárművek a KRESZ szerint, de a Kormányrendelet alkalmazásában annak tekintendő).
A kormányrendelet 2. melléklete a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:
- személygépkocsi (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 850 cm3-ig, 851-1150 cm3, 1151-1500 cm3, 1501-2000 cm3, 2001-3000 cm3, 3001 cm3-től),
- motorkerékpár (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 150 cm3-ig, 151-350 cm3, 351 cm3-től),
- autóbusz (férőhelytől függő kategóriák: 10-19 férőhelyig, 20-79 férőhelyig, 80 férőhelytől),
- trolibusz,
- tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák: 2t alatt; 2t és 6t között; 6t vagy afelett),
- vontató,
- nehéz pótkocsi,
- könnyű pótkocsi,
- személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi,
- motorkerékpár-utánfutó,
- mezőgazdasági vontató,
- lassú jármű,
- munkagép,
- segédmotoros-kerékpár.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy két új kategóriát (3000 cm3 hengerűrtartalom feletti személygépjármű és munkagép) hoztak létre 2001. január 1-jével.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A KGFB területi hatálya
A felelősségbiztosítás területi hatálya csak azokra az országokra terjed ki, amelyek csatlakoztak az ún. Zöldkártya Egyezményhez, és amelyekkel a Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött.
Az egyezmény lényege, hogy az aláíró államok elismerik a tagállamokban kötött gépjármű-felelősségbiztosítást a saját területükre is kiterjedően, így további biztosítást az üzembentartónak a csatlakozott országban nem kell kötnie. A biztosítási fedezet igazolásául az üzembentartónak fel kell mutatnia a saját biztosítója által kiadott igazolólapot, az ún. zöldkártyát.
A Zöldkártya Egyezményen túl a Nemzeti Irodának több országgal van ún. (több vagy kétoldalú) rendszámegyezménye. Ezen országok többsége tagja a Zöldkártya Egyezménynek is, de a megállapodás szerint az adott ország rendszáma igazolja a felelősségbiztosítás meglétét. Itt (elvileg) a zöldkártya felmutatása nem szükséges és nem is kötelező.
A biztosítás területi hatálya kiterjed azokra az országokra is, amelyek Nemzeti Irodája a magyar Nemzeti Irodával külön megállapodást kötött. Oroszország területére utazóknak például az ún. fehérkártyát kell kiállítani, amely hasonló a zöldkártyához, de ez a kártya csak Oroszország területére érvényes.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A szerződéskötés feltételei
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése érdekében ajánlattal kell fordulni a biztosítóhoz. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot a biztosító nem utasíthatja el. Az ajánlat-elfogadási kötelezettség független a gépjármű korától, műszaki állapotától (a gépjármű forgalomra való alkalmasságának megítélése az erre jogosított hatóság feladata), az üzembentartó személyétől.
Ajánlattétel előtt tisztázni kell, hogy a szerződő tulajdonszerzés miatt vagy ugyanazon gépjárműhöz kapcsolódó korábbi szerződés felmondása, vagy a korábbi biztosítás díj-nemfizetés miatti megszűnése miatt szándékozik-e biztosítást kötni.
Ha a szerződő által bemutatott bizonylatok és/vagy igazolások alapján megállapítható, hogy a gépjárműre kötött korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás anélkül szűnt meg, hogy a gépjármű a szerződő tulajdonából kikerült volna (pl. díj-nemfizetés vagy felmondás bármelyik fél részéről), a díjjal nem fedezett időszakra eső esetleges díjhátralékot egyösszegben be kell fizettetni a kormányrendelet mellékletének 11. § (2) bekezdése alapján. Díjhátralék legfeljebb a tárgyévet megelőző év január első napjától követelhető. Ez arra az esetre is érvényes, ha az ügyfél egyáltalán nem tudja igazolni kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A biztosítás időtartama
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapesetben határozatlan tartamú. Biztosítási időszakon a naptári évet kell érteni, a biztosítási évforduló minden év december 31. napja.
Határozott időtartamú szerződés megkötésére meghatározott esetekben kerülhet sor. Ebbe a körbe tartoznak a "P" (próba), "V" (vám), "Z" (magyar határig érvényes) és "E" (elveszett vagy ellopott) rendszámmal ellátott gépjárművek, illetőleg azok a forgalomból kivont gépjárművek, amelyek csak útvonal engedéllyel közlekedhetnek
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
Flotta
Magánszemélyekkel, gazdálkodó szervezetekkel, illetve vállalkozókkal abban az esetben köthető keretszerződés (flotta), ha a biztosítani kívánt gépjárműveik száma legalább 5 db. A szerződés kötésének feltétele, hogy a keret-megállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon (magán vagy jogi) személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A KGFB díja, a díjfizetés módja és gyakorisága
A díj megállapítására vonatkozó korábbi szabályok megváltoztak, a biztosítót a díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.
A díjfizetés módja:
- készpénz átutalási megbízás (csekk),
- lakossági csoportos díjbeszedés (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el),
- lakossági banki átutalás,
- vállalkozói számláról történő banki átutalás.
A díjfizetés gyakorisága:
A határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az - ügyfél választásától függően - a díjfizetés lehet:
- éves,
- féléves,
- negyedéves,
Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.
A díj befizetéséről és ezzel a szerződés fennállásáról a csekket, illetve átutalásos teljesítés esetén a biztosító által küldött bizonylatot, az üzembentartó köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani, és jogszabály által meghatározott esetekben felmutatni. Felhívjuk a figyelmet, hogy bár a csekk vagy bizonylat felmutatását jogszabály előírja, de ennek megléte, vagy hiánya nem jelenti a biztosítási szerződés meglétét, vagy hiányát. Ezt a tényt a kötvénynyilvántartó igazolja.
A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:
- érdekmúlás
- díj-nemfizetés
- felmondás
A biztosítási szerződés megszűnik:
határozatlan időre szóló biztosítási szerződés esetében
érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt, és ezt bejelenti a biztosítónak:
- a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás;
- gépjármű forgalomból történő végleges kivonása;
- biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése (pl. garanciális csere, ideértve a gépjárműnek nem biztosítási esemény következtében történő megsemmisülését, helyreállíthatatlanná válását vagy ellopását is.);
- amikor a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált és ez utóbbi miatt kivonják a forgalomból.
A biztosítási érdek megszűnését a szerződőnek hatósági okirat (pl.: forgalomból történő kivonás), adásvételi szerződés vagy egyéb okirat bemutatásával igazolnia kell. A biztosító társaság kockázatviselése ezen okiratok keletkezése napján szűnik meg.
- Díj-nemfizetés jogcímén, a folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30 nap elteltével - a szerződő vagy biztosított külön értesítése, illetve a biztosító adminisztratív intézkedése nélkül - ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosított arra halasztást nem kapott, illetve a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette. A vétlen károsultak védelme érdekében azonban a biztosító kockázatviselése nem a szerződés megszűnésének időpontjával ér véget. A jogszabály előírása szerint a szerződés megszűnését követő 60. napon szűnik meg a biztosító kockázatviselése. Azonban ezalatt a 60 nap alatt okozott károk alapján teljesített kifizetés teljes összege visszakövetelhető a megszűnt szerződéssel rendelkező üzembentartótól.
- Felmondás jogcímén biztosítási évfordulóra (december 31.), bármelyik szerződő félnek ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal történt írásbeli felmondásával. A szerződés más időponttal nem mondható fel, az ügyfél a szerződést évközben nem szüntetheti meg.
A határozott időtartamra kötött szerződés esetén a biztosítási határnap elteltével.
A biztosítási szerződések érdekmúlás, díj-nemfizetés vagy felmondás miatti megszűnéséről a biztosító köteles tájékoztatni a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét. Az ügyfél utólagos díjfizetési szándéka esetén, ha már törlésre és jelentésre került a szerződés, csak új szerződés kötése lehetséges.
A BM kötvény és a gépjármű-nyilvántartó legalább negyedévenkénti összevetésével ellenőrzi a biztosítási fedezet meglétét, és összeállítja az érvényes biztosítással nem rendelkezők listáját. Amely gépjármű a következő listán is szerepel, azt a BM biztosítatlannak tekinti, és erről értesíti az üzembentartó lakóhelye szerinti jegyzőt, aki felszólítja az üzembentartót a biztosítási fedezet meglétének 8 napon belüli igazolására. Ha ez nem történik meg, a jegyző a rendszámtáblát határozattal visszavonja.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
A biztosítás szüneteltetése
Az érvényes jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja. Nem vonatkozik a szüneteltetés lehetősége a motorkerékpárra, a segédmotor-kerékpárra és egyéb forgalmi engedélyre nem kötelezett járművekre kötött szerződés esetében.
A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.
Ha a gépjármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatni.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
Bonus-malus rendszer
A bonus-malus rendszer csak arra a gépjármű-üzembentartóra (természetes- vagy jogi személy) vonatkozik, aki a gépjárművére határozatlan időre szóló, egyedi biztosítási szerződést kötött. Az új szabályozás kiterjesztette a rendszert a személyautókon túl a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra.
A gépjármű-üzembentartókat un. bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. Mivel a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra a rendszer csak 2001-ben indul, ezért A0-tól eltérő besorolásuk csak 2003. január 1-jével lehetséges. Az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jétől 2002. június 30-ig tart.
A mindenkor érvényes díjszabás szerinti alapdíjakat, valamint az egyes bonus-malus fokozatokhoz tartozó díjakat a korábbiakkal ellentétben 2001-től a biztosítók egyedileg határozzák meg, vagyis a rendszer lényege - a biztosítók közötti mozgás biztosítása érdekében - a bonus-malus fokozatokba történő besorolás nyilvántartása. Az egyes fokozatokhoz tartozó kedvezmények és pótdíjak mértékét, és ezek alsó és felső korlátját a biztosítók önállóan határozzák meg, akár évente is változtathatják.
Tekintettel arra, hogy személygépjárműveknél a bonus-malus rendszer 1992. óta működik, 2002-ben a legmagasabb bonus fokozat B10 lehet. A többi gépjármű fokozata, mivel a megfigyelési időszak 2001-ben indul, csak A0 lehet, B01-es, vagy bármilyen malus fokozatú csak 2003-tól állapítható meg.
A bonus-malus rendszert meghatározó alapfogalmak:
megfigyelési és kárkifizetési időszak:
- a biztosítási évet két évvel megelőző július 1-től a biztosítási évet megelőző év június 30-ig tartott a 2006. június 30-val záruló megfigyelési időszakig.
- A biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló időszakban.
- 2008. január 1-től a megfigyelési időszakok a naptári évhez igazodnak. Tehát 2009-ben a megfigyelési időszak: 2008.01.01-2008.12.31.
bonus (kármentességi díjengedmény): Ha a gépjárművel kapcsolatban a megfigyelési időszakban kárkifizetés nem történt, vagy a károsult(tak)nak kifizetett teljes kártérítési összeget a károkozó gépjármű üzembentartója (biztosított) az erről szóló értesítést követő hatvan napon belül saját elhatározásából visszafizette a biztosító társaságnak, akkor az üzembentartó kármentességi díjengedményre jogosult, amely az jelenti, hogy besorolási fokozata 1 fokozattal javul a megfigyelési időszakot követő év január 1-jével.
malus (károkozás miatti pótdíj): Ha a megfigyelési időszakban a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban első kárkifizetés történt, a megfigyelési időszakot követő naptári évben az üzembentartó az első kárkifizetések számától függően pótdíjat köteles fizetni, egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül.
Amennyiben egy adott kárügyben csak június 30-a után történik első kárkifizetés, az ehhez kapcsolódó pótdíj felszámítására csak a megfigyelési időszak utáni évet követő év január 1-jével kerülhet sor.
A bonus-malus fokozat átvitele más szerződésre
A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása, cseréje stb. esetén (amelyek a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megszűnését eredményezik), az új üzembentartóra "nem száll át" a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján elért bonus-malus fokozat.
A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához (tulajdonosához) kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette.
Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal, vagy egyéb módon közhitelűen), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását.
Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik - kivéve a díj-nemfizetés miatti megszűnést -, és a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál. Jelentősen változott a korábbi szabályozás annyiban, hogy míg korábban a díj-nemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus-malus fokozata nem volt átvihető az új szerződésre, tehát A0-ba került a szerződő, addig 2001-től a díj-nemfizetés miatt megszűnt szerződéseknek csak a bonus fokozata szűnik meg új szerződéskötés esetén. A malus fokozat csak akkor szűnik meg, ha 1 évig nem köt új felelősségbiztosítási szerződést az üzembentartó.
“Élő” biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó másik meglévő, vagy újabban vásárolt gépjármű biztosítására.
Ha az üzembentartó tulajdonában egyidejűleg több gépjármű van, és ezek közül bármelyik biztosítási szerződése érdekmúlás címén megszűnik, ezen szerződés alapján elért bonus fokozat csak a megszűnést követő egy éven belül vásárolt személygépjárműre kötött szerződésnél érvényesíthető. Egy éven túl az üzembentartó automatikusan A0-ba kerül.
Ha az újabban vásárolt személygépjármű ajánlatfelvételének időpontjában az üzembentartó tulajdonában van egy másik, azonos kategóriába tartozó gépjármű, és annak a biztosítása egy éven belül (tulajdonváltozás, forgalomból való végleges kivonás) megszűnik, a későbbi időpontban - de mindenképpen egy éven belül- megszűnt biztosítása alapján megszerzett bonus fokozat az üzembentartó írásbeli igénye alapján az új biztosítási szerződésre utólag átvihető, feltéve, hogy ezen időszak alatt károkozás nem történt. Az új szerződésre áthozott bonus fokozat a régi szerződés megszűnését követő naptól érvényes. A díjat módosítani kizárólag a másik személygépjármű szerződésének megszűnését követően lehet.
Lap tetejére | Vissza | Vissza az Info-tárba
|
